gasztropartizan

A Gasztro-Partizánok jól bekóstoltak – Nem jobb, mint otthon


Ismét útra keltek az e heti Gasztro-Partizánok, az Anyám Tyúkjaiban tett múlt heti látogatásunkat követően, ezúttal közkívánatra a Jobb Mint Otthon Kisvendéglőre csaptunk le kíméletlenül.

A szegedi étterem kissé eldugott helyen, az Izabella-híd közelében, közvetlenül a Lencsés horgásztó partján található. Befelé haladva megpillantottuk, hogy kinti terasszal is rendelkezik az étterem, amely nyári időszakban igazán hangulatos lehet, azonban a rossz időre való tekintettel, ez alkalommal a benti részre esett választásunk.

Ahogy beléptünk és körbenéztünk, hirtelen a számos szabad helytől megrészegülve döntésképtelenné váltunk. Nem tudtuk eldönteni, vajon hova is üljünk le. Pár pillanattal később, azonban a felszolgáló biztos útmutatást nyújtva elmondta, bárhová ülhetünk, ahol nincs foglalt tábla. Így is tettünk, kiválasztottuk a számunkra legszimpatikusabb asztalt, pontosabban a helyiség egyik sarkában ültünk le, valószínűleg a legtávolabbi helyen, ahol csak lehetett. A közvetlen közelünkben egyedül a jobb oldalunkon ült egy asztaltársaság, viszont pont kellő távolságra, hogy ne zavarjuk egymás vacsoraestjét.

A látványos teríték

A Jobb Mint Otthon egyébiránt a manapság igazi trenddé vált újhullámos éttermek kialakításától eltérően, teljesen hagyományos stílusú, egyszerű, mégis ízléses módon berendezett, házias meleg hangulatot tükröző. Az asztalunk is szépen meg volt terítve, pár szem morzsát mégis sikerült találunk, ettől viszont most eltekintünk.

Amint letettük a kabátunkat és kényelembe helyeztük magunkat, máris megérkezett a pincér az étlapokkal, amelyeket kedvesen át is nyújtott, emellett az italrendeléseinket is felvette. A frissítők hamar meg is érkeztek, ezt követően az ételrendelés következett: Az étlapot lapozgatva feltűnt, hogy az étterem hagyományos stílusához mérten az ételek megnevezését sem cifrázták túl. Az menüsor elején az étterem halspecialitásai helyezkedtek el, ezeket követték a különböző szárnyas-, és sertésételek, valamint a csuszák, köretek és saláták.Végezetül pedig a Konyhafőnök specialitásait tárták elénk. A Jobb Mint Otthon étterem főleg halas ételeiről híresült el Szeged területén, mi azonban – tudván, hogy itt a hal kifogástalan – más alternatívát keresve a megszokottabb ételekhez nyúltunk.

A párommal közösen tárkonyos pulykaragu levest rendeltünk, második gyanánt én sajttal és sonkával töltött rántott pulykamellet szerettem volna kérni az étlapon szereplő gombás töltelék nélkül, a kiszolgáló azonban tájékoztatott, hogy erre nincsen mód, így szimplán sajttal töltött rántott pulykamellet rendeltem vegyes körettel és uborkasalátával, míg partnerem sajtos pirított túrós csuszát kívánt meg. Desszertnek mindketten gesztenyepürét választottunk.

A mennyei leves

Rövidesen meg is érkezett a leves, egy kisebb kitérőt tett ugyan, mivel egy, az előzőtől eltérő pincér hozta ki, majdnem egy másik asztalon landolt, szerencsére végül nálunk kötött ki. Teljes őszinteséget vállalva bevallom, csak a teszt kedvéért rendeltem levest, ugyanis nem igazán vagyok oda érte. Viszont nagy meglepetésemre hatalmasat csalódtam, méghozzá pozitív irányban. A tárkonyos pulykaragu leves valami isteni volt! Olyannyira, hogy háromszor is szedtem belőle. Hát ez kész csoda! – gondoltam magamban.

Leves, ahogyan én szeretem

Szinte amint letettük a kanalat, már érkezett is egy harmadik pincér, aki már robogott is el az üres tányérokkal. Nem sokkal ezután pedig ismét ő tálalta a főételeket, amelyekkel volt egy kisebb probléma, lemaradt ugyanis az általam rendelt sajttal töltött pulykamell mellé rendelt vegyes köretből a rizs, illetve a hozzá kért uborkasaláta sem érkezett meg. Végeredményben sajttal töltött rántott pulykamellet kaptam sült burgonyával. Akármennyire is rám fér a diéta ezért sajnos egy fekete pontot kell, hogy adjunk a felszolgálónknak.

Vegyeskörettel jobban tetszett volna..

Szerencsére a párom ételével minden rendben volt, teljes formájában tálalásra került a túrós csuszája. A felszolgált ételekkel további probléma nem igazán volt, a frissensült valóban frissen sült, a sajt kellemesen nyúlós állagúra sikerült, egyedül a mellé tálalt burgonya köret, valamint a túrós csusza volt kissé sótlan.

A szépen tálalt túrós csusza

Tányérjaink kiürültek, érkezett ismét a hármas számú pincérünk, aki már vitte is el őket, menet közben érdeklődött, szeretnénk-e még valami desszertet. Kissé csodálkoztunk a kérdésen, hiszen már az első körben leadtuk desszertrendelésünket, ezért csak annyit válaszoltunk: köszönjük, már rendeltünk!

Ezen a ponton kisebb aggodalommal töltött el minket, hogy talán a pincérünk úgy gondolta, hogy a desszerttel együtt szeretnénk fogyasztani az elveszett rizsköretet és uborkasalátát. Mindenesetre szurkoltunk, hogy most már ne is hozzák ki őket. Nem kellett sokat várnunk, már érkezett is az első pincérünk a várva várt gesztenyepürénkkel. Ezt is gyorsan bekanalaztuk, amikor a párom megszólalt: érződik a tejszínhabon, hogy bolti – mindenesetre számomra ez sem volt gond, mivel én pontosan így szeretem.

A hibátlan gesztenyepüré

A vacsorát befejezvén ismét a hármas számú pincérünk érkezett az üres tálakért, akinek közben diszkréten jeleztük, fizetni szeretnék. Itt egy kicsit elgondolkodtunk, hogy ugyan a számlán viszont látjuk-e majd az elvándorolt ételeink árát. Gyorsan oda is lépett a számlával, amely két személyre, levessel, főfogással, desszerttel, üdítővel, valamint a jattal együtt hétezer forintot tett ki. A rizsnek és az uborkasalátának szerencsére nyoma sem volt a blokkon, a végösszeget pedig mindketten elfogadhatónak találtuk, mivel teljesen emberi adagokat szolgáltak fel, amelyekkel bőven jól is laktunk.

Összességében az ételekkel nem volt nagy probléma, a kiszolgálás azonban hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan volt, hogy amíg máshol egy ebéd vagy vacsora során végig egyetlen egy pincér áll rendelkezésünkre, ez esetben egyenesen hármat is kaptunk, amely mint kiderült nem volt szerencsés. A problémát vagy az jelentette, hogy a rendelést felvevő pincér éppen most kívánta óvni a fákat és csak fejben tárolta el az általunk elfogyasztani kívánt menüt, vagy az, hogy a három pincér között nem jól vagy egyáltalán nem volt a kiszolgálásunkkal kapcsolatos kommunikáció, ezért eshetett meg, hogy a leves máshová vándorolt, illetve a rizs és az uborkasaláta is emiatt veszhetett el az éterben.

Az este nem volt 100%-os, azonban biztosan azt sem jelenteném ki, hogy a felmerült kellemetlenségek miatt soha többé be nem teszem a lábam ide. Előfordulhat, hogy a jövőben adunk még egy esélyt a helynek, hátha fényesebben szerepelnek majd a felszolgálók.

A Gasztro – Partizánok szavazata alapján ez a hely: 

Sánta Barbara

Hová látogassanak el e heti Gasztro-Partizánjaink?

Eredmények

 

Hozzászólások