rajzom

A képesség benned van, csak merd használni!


Kétagyféltekés rajzoktatás – FULL BRAIN DRAW

Ha valaki akár két nappal ezelőtt azt mondja nekem, hogy három óra alatt megtanít profin portrét rajzolni, valószínű, hogy kinevettem volna. Én vagyok a rajz művészetének az abszolút antitalentuma, aki kisiskolás kora óta nem rajzolt egy mosolygós napocskát sem, aki az Activityben is igyekezett kikerülni a rajzos feladatokat. Nem véletlenül, hiszen számomra még a pálcikaember is kihívásnak számított.

Majd megismertem Huszár Tonchit, a művészt, a rajztanárt, aki teljes magabiztossággal kijelentette, hogy három óra múlva úgy fogok felállni az asztaltól, hogy megrajzoltam életem első tökéletes portréját.

A módszertant, amelyet alkalmaztunk Huszár Tonchi maga fejlesztette ki saját, személyes tapasztalatai alapján. Ez a kétagyféltekés rajzolás, angolul Full Brain Draw. A nemzetközileg is elismert magyar fejlesztésű módszertan lényege a jobb- és a bal agyféltekék szinkronizálására épül.

rajzszerek

Őszintén bevallom, nem hittem el, ugyanakkor nagyon kíváncsivá is tett, vajon mit tud kihozni belőlem, vajon megvan- e bennem is a rajzképesség pici, apró, pislákoló szikrája. És akkor elkezdtünk rajzolni. Remegő kézzel húztam be a papírra az első vonalakat, s holott nem láttam még akkor, hová fognak ezek vezetni, hogyan fog összeállni a kép, de jó diák lévén lelkiismeretesen követtem tanárom instrukcióit.

rajzolás

Ahogy telt az idő, szép lassan összeállt a kép, és egyszer csak azt vettem észre, hogy a papíromon kirajzolódik előttem egy emberi arc, ami tényleg úgy néz ki, mint egy emberi arc. Hihetetlen érzés volt, hogy ezt én csináltam. Valóságos csoda, ahogy a szemem előtt az én kezem munkájából megszületett egy igazi portré. Ilyen boldogságot és elégedettséget már régen éreztem. Ilyen hatalmas sikerélményben már régóta nem volt részem, amikor meg van győződve róla az ember, hogy ő erre nem képes, és úgy élte eddigi életét, hogy ezt tényként kezeli, nincsenek is effajta reményei, hogy ez változhat. És akkor jön egy csodálatosan ösztönző ember, és azt mondja, te is képes vagy rá, benned is megvan a tudás, csak elő kell hívni. Olyan ez, mint egy varázslat. Még most is, napokkal később újra és újra megnézem a portrémat, még mindig alig hiszem el, hogy én készítettem, ez az én saját művem. Hihetetlen az a csoda, aminek Huszár Tonchi segítségével a részese lehettem. És alig telt el három órahossza.

rajzolás

Huszár Tonchi igazi polihisztor: Európa bajnok, háromszoros Európa-kupa győztes, hatszoros magyar bajnok karate mester, rockzenész, zeneszerző, dalszövegíró, gitáros-énekes, és nem utolsó sorban grafikus képzőművész, és rajztanár.

2015-ben megalapította a Huszár Arts International Academy Sport- és Művészeti Iskolát, mely keretein belül többek között jobb agyféltekés rajztanfolyamain a rajzolás művészetével ismerkedhettek meg az érdeklődők.

rajzszerek

A jobb agyféltekés módszertan alapjául egy pszichológus kutatása szolgált, melyben arra kereste a választ, hogy miért van az, hogy a felnőtt emberek nagyjából úgy rajzolnak, mint a gyerekek. A pszichológus azzal magyarázta a kudarcot felnőttkorban, hogy az ember nem tud elszakadni a gyermekrajzoktól. Gyakorlatilag a bal agyfélteke és jobb agyfélteke eltérő működéséről van szó. A bal agyféltekét nevezzük racionális gondolkodónak, a jobb agyfélteke pedig a kreativitásért felel. A bal agyféltekénk tárol úgynevezett sémákat, sablonokat, amit százból százszor ugyanúgy és ugyanolyannak látunk.

Az agyba érkező információkat a két agyfélteke eltérő módon fogja feldolgozni. A bal agyfélteke a sémái között kezd el kutatni, a jobb agyfélteke pedig úgy figyeli meg, amilyen az a valóságban. Bármikor, ha valamiben bizonytalanok vagyunk, a racionális oldalhoz fordulunk segítségért, rögtön a jól ismert sémákat vesszük elő.

rajzolás

Az agyban a hypothalamus kapja az első ingereket.  A hypothalamus a legősibb része az elménknek, olyan információkat tárol, amit nem csupán tanulunk, hanem genetikailag öröklünk.
A hypothalamus olyan képeket tárol, amelyek le vannak butítva, nagyon egyszerű képeket, amelyeket nagyon gyorsan lehet pörgetni, és szelektálni az agyban, hogy vajon most mit látok. És a másodperc tört része alatt megtalálom, hogy melyikhez hasonlít a legjobban az, ami a szemem előtt van.

„Amikor Erdélyben tanítottam, kimentünk medvelesre. Erről tudni kell, ha elmész egy medvelesre, mindenhol medvét látsz, ott is ahol nincs. Megláttam egy barna foltot a fák lombjai között, medve, tuti medve, gondoltam, közben pedig csak a fa törzse volt. Ha bal agyféltekésen figyelem meg, akkor az agy lapoz a sémák között: barna, fák között van, biztos medve. Ha le kellene rajzolnom, hatalmas karmokat rajzolnék neki. A bal agyféltekém kiegészíti a képet a sémámmal beazonosítva, így eltorzítja a valóságot.”

rajz

Amikor valaki már bármilyen téren profi, akkor már mer kísérletezni és akkor már szívesen hívja segítségül a jobb agyféltekét, mert mellette a profizmusa biztonságérzetet nyújt. De amikor bizonytalan, és az egész egy kísérlet, akkor az egy nagyon rossz érzés, mert nem tudni, hogy mi lesz a vége. Ezt a bizonytalanságot feloldandó azt a választ adta a jobb agyféltekés módszertan, az amerikai módszertan, hogy zárjuk ki a bizonytalanságot okozó tényezőket, vagyis a bal agyféltekét a képletből. Azonban ez még nem művészet. A jobb agyféltekés módszertan csak a pici részletek kidolgozására figyel, csak ráközelít a dolgokra, és nem figyeli az összképet. Innentől kezdve élettelen, lélektelen lesz a kép. A jobb agyféltekés módszertan az egy másolási trükk, egy másolási technika, aminek a segítségével mindenki szebben rajzol, de senki sem alkot igazán egyedi szépet.

„Elkezdtem kutatni, hogy mitől működik, és mitől nem működik ez a módszer. És elkezdtem megreformálni, hogyan változtassak ezen a módszertanon, hogy hatékonyabb legyen. Először minduntalan zsákutcába jutottam, nem tudtam átadni a tudásomat, de nem jöttem rá, miért nem. És egyszer csak beugrott, hogy bakker, én bal agyféltekés sémákat is használok! Az amerikai válasz az volt, hogy a hibás sémákat a bal agyféltekével együtt zárjuk ki, ne használjuk, és csak ezekre a részletes megfigyelésekre alapozzunk, ezért hívják jobb agyféltekés látásmódnak és rajzolásnak. De a művészek nem így alkotnak. Mindkét agyféltekét használják.
Ha mindkét agyféltekével feldolgozom a látottakat, akkor meg lesz az összkép is, és meg lesz a részletgazdagság is. Egy festő is úgy dolgozik, hogy közel megy a vászonhoz, megrajzolja a részleteket, majd távolabb megy és kidolgozza az összhatást.”

rajz

Amikor mindkét agyféltekét használjuk, akkor megfigyeljük a részleteket, és ugyanakkor beazonosítjuk a látottakat. Ezzel egyszerre fejlesztjük mind a kettőt. Fejlesztjük a jobb agyféltekés látásmódot, és fejlesztjük a sémákat is.

Huszár Tonchi azt vallja, módszerével bárkit meg lehet tanítani nagyon magas szintig a képzőművészetek vonalán, arra, hogy gyönyörű képeket fessen, vagy portrékat rajzoljon. Megtanítja a helyes sémákat használni, hogyan néz ki egy száj, egy szem, vagy egy orr, hogyan lehet élethűen visszaadni egy emberi arcot.

rajz

A kétagyféltekés módszerrel nem évek alatt, hanem pár óra alatt látványos eredmény, előrehaladás érhető el. Ez hatalmas motivációt, katarzis érzést ad az embernek, legyen az gyermek vagy felnőtt.

Ez a sikerélmény növeli az ember önértékelését, hihetetlen magabiztosságot ad, ami egy gyermeket segíthet az egészséges fejlődésben, a felnőtteknek könnyebben boldogulni a mindennapi életben, a munkájában, bármilyen területen.

A kétagyféltekés rajzmódszerrel egy addig lehetetlennek hitt dolog teljesül, bárki egy kis türelemmel és odafigyeléssel előhívhatja a magában rejlő szunnyadó művészt.

rajz

A módszer szerte a világon mindenhol nagy sikert arat, bárhová is viszi el Tonchi a rajz művészetét, sokszor karitatív jelleggel, csak azért, hogy segíthesse valóra váltani sokak álmát, mindenhol csodát tesz, felejthetetlen élményt adva tanítványainak.

Fülöp Tímea

Hozzászólások