cicc

Egy nap az állatvédelem jegyében


Január 27-én rendezte meg immáron harmadik alkalommal a Szegedi Cicamentők Állatvédelmi Egyesülete a Csongrád megyei Állatvédelmi Konferenciáját, ahol az állatvédelmi ismereteké volt a főszerep.

A rendezvényen bárki részt vehetett, akár valamelyik állatvédő szervezet képviseletében, akár állatszerető érdeklődőként.

A program népszerűségét mutatja, hogy több mint hatvanan jöttek el rá, többnyire különböző egyesületek képviseletében. Jelen voltak például a Dél – Alföldi Állatvédelmi Őrszolgálat, a Szegedi Cicamentők tagjai és önkéntesei, de érkeztek az állatok iránt elkötelezett szervezetek képviselői Hódmezővásárhelyről, Kiskunfélegyházáról, Bajáról és Gyálról is.

Az egész napos rendezvényen különböző témájú előadásokat hallgathatott meg az érdeklődő közönség. Szó esett az állatok jogairól, elsősegélynyújtásról és a kóbor állatok áldatlan helyzetéről is.

Az aktuális állatvédelmi törvényekről – Dr. Deim Zoltán, állatorvos, igazságügyi orvosszakértő előadása

Az állatvédelmi joggyakorlat a mai Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár, mégis elmondható, hogy az állatvédelmi törvények szigorításával jelentősen megnövekedtek, a figyelem középpontjába kerültek az állatkínzással kapcsolatba hozható nyomozások, vizsgálatok. Szerencsére napjainkban az állatvédő szervezetek üzenete egyre inkább befogadó fülekre talál, és a lakosság nagyobb figyelmet fordít mind a saját állataira, mind a környezetében fellelhető állatok helyzetére, azonban fontos, ahogy előadónk is hangsúlyozta, különbséget tenni az állatkínzás és a szabálysértés között.

Ma Magyarországon, éves szinten 1200 eljárás folyik állatkínzás gyanúja miatt, ebből körülbelül 500 esetben történik vádemelés, és nem haladja meg a 250-et azon esetek száma, ahol ítélet is születik az adott ügyben. Szegeden 2016-ban 10 állatkínzási ügy volt, ebből 6 biztosan indokolt. A legtöbb állatkínzással kapcsolatos ügy Budapesthez és Jász – Nagykun – Szolnok megyéhez kötődik az országban.

deim zoltán
Dr. Deim Zoltán válaszol a közönség kérdéseire

De mi számít már állatkínzásnak és mi az, ami a szabálysértés hatáskörébe tartozik?

Például érkeznek olyan feljelentések, miszerint nincsen étel a kutya előtt. Ilyenkor nagyon fontos mérlegelni az adott körülményeket, mert önmagában az még nem állatkínzás, ha a kutya számára állandó élelemforrást nem biztosítanak, hiszen attól még kaphat rendesen enni reggel és/vagy este. Az állat szőre például árulkodik a táplálkozásról, mert a szép, fényes szőrzet jó minőségű élelem biztosítására utal, azonban a durva tapintású, hulló szőrzet jelzi, hogy bizony az az állat rossz minőségű takarmányon él. Viszont ettől még nem fognak senkit elítélni állatkínzás miatt. Jogos, ha nem tudja valaki biztosítani a megfelelő élelmezést, miért tartja az állatot, de mivel rendszeresen eteti, ha nem is a legjobb minőségben, jogilag ez nem róható fel neki.

Ha valaki például huzamosabb ideig láncon tartja a kutyáját (nem lehet tartósan – azaz körülbelül 8 óránál hosszabb időre kikötni az ebet), vagy gömbakváriumban tartja a halait, az is csak szabálysértést követ el, mely nem a rendőrség, hanem a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, többnyire pénzbírsággal kell számolniuk.

gömbakvárium

Viszont bűncselekményt követ el, aki állatviadalokat szervez, vagy azokon fogadást köt, vagy ilyen célra állatokat tenyészt, ad el. Ők akár két – hároméves szabadságvesztéssel is sújthatóak.

Dr. Deim Zoltán felhívta a figyelmet a mostanában nagy port kavaró vadászok és kutyások közötti feszültségre is. Elmondása alapján a törvény szerint lakott területen kívül, 150 méter távolságban, a jelöletlen kutya kilőhető, mert dúvadnak minősül.

A másik kérdéskör, amellyel kapcsolatosan sokszor az állattartók sem tudnak kompromisszumra jutni, az a veszélyes eb kérdés.

Az Alkotmány Bíróság Magyarországon már megszüntette az úgynevezett pitbull törvényt, a köztudatban azonban még mindig nagyon is jelen van ez a szemlélet. Az igazság az, hogy nagyon kevés veszélyes eb van nyilvántartva hazánkban, általában azért, mert egy – egy ilyen eset többnyire az állat halálával végződik.

pitbull and kitten

Ha a rendőrség például vizsgálatot folytat egy kutyaharapásos ügyben, elsősorban az indokot fogják keresni, hogy miért támadhatott az az állat. Például, ha az ember két verekedő kutya közé nyúl és megharapja az állat, azért a kutya nem hibáztatható, attól nem válik veszélyessé, egyszerűen nem kell odanyúlni két marakodó eb közé.

Elsősegélynyújtás kutyák és macskák részére Dr. Tímár Endre állatorvos előadása

Bármennyire is próbáljuk megóvni kis kedvencünket a balesetektől, sajnos azok éppúgy történhetnek az otthonunkban, mint ahogy az utcán. Ilyen helyzetekben nagyon fontos, hogy nem szabad kétségbeesni, hanem meg kell kezdeni az állat részére a megfelelő elsősegélynyújtást. Dr. Tímár Endre interaktív előadásában a résztvevőkben felmerülő valamennyi kérdésre, szituációra választ adott, egyfajta iránymutatást, hogy a vészhelyzetek ne végződjenek tragédiával.

Fontos megjegyezni, hogy az elsősegélynyújtás nem helyettesítheti az állatorvos szakértelmét, a legtöbb esetben indokolt az állat orvoshoz való eljuttatása, a gyógyszerezés megkezdése előtt állatorvossal történő konzultáció javasolt.

tímár endre
Dr. Tímár Endre előadása

Mit tegyünk, ha az állat lázas?
A normális testhőmérséklet egy macska esetében 38 °C, míg a kutyáknál 37,5 és 39 °C közé tehető. Eszerint a macskáknál a láz 39 °C – nál kezdődik, a kutyák esetében 39,5 °C –tól.
Ha kis kedvencünk testhőmérsékletét szeretnénk megmérni, fontos, hogy az állat álló helyzetben legyen, és ne használjunk higanyos hőmérőt, csak digitálisat. Ezután az eszköz végét síkosítsuk egy kis szappannal vagy zsíros kenőccsel, ezt követően helyezzük pár centiméter mélyen az állat végbélnyílásába.
Ha lázas, nagyon fontos, hogy paracetamol tartalmú készítmények adása szigorúan tilos az állatnak, kutyák és macskák esetében is, a macskáknak aszpirint sem szabad. Egy nagytestű kutyának fél aszpirin, egy kistestűnek negyed aszpirin adható maximum.

Mit tegyünk hányás, illetve hasmenés esetén?
Az első és legfontosabb lépés, hogy ne adjunk enni az állatnak 24 órán keresztül, csak vizet fogyasszon. A humán készítmények közül ilyen esetekben Normaflore probiotikum adható, maximum egy fél ampulla.

Mi a teendő tüsszögés esetén?
Ha tüsszög az állat egy kis méz adható a számára.

tüsszögés

Mit tegyünk szem vagy fül sérülések esetén?
Ha verekedés vagy harapás, illetve éles tárgyak által okozott baleset következtében sérült a szemgolyó vagy a szemhéj, sürgősen állatorvosi segítségre van szükség!
Ha idegen test került a szembe, vagy a fülbe, annak eltávolítását is fontos, hogy állatorvos végezze, ne mi próbálkozzunk vele.
Fontos, hogy a szemgolyót mindig tartsuk nedvesen, ennek érdekében javasolt bő vizes vattát vagy gézdarabot helyezni az állat szemére.

Mit tegyünk túlhevülés és hőguta esetén?
A kutyák és a macskák nem tudnak izzadni. Ez eredményezi, hogy a nyári hőségben gyakorta fenyegetheti őket a hőguta veszélye.
A hőguta jele a tátott szájjal, nyelvét kilógatva erősen ziháló állat. Nagyon fontos, hogy ilyenkor azonnal vigyük az állatot árnyékos, hűvös helyre, itassuk meg, és minimum 15 percen keresztül hűtsük őt hideg vízzel.

hőguta

Mi a teendő mérgezések esetén?
Sajnos valós fenyegetés állataink számára a szándékosan kihelyezett mérgek életveszélyes hatásai, mint például az ablakmosó folyadéké, patkány – vagy csigaméregé. A tünetek a méreg típusától fogva eltérőek lehetnek: a mérgezés így járhat hányással, hasmenéssel, izomgörcsökkel, reflexkieséssel, támolygással, állkapocs – remegéssel, az egész testre kiterjedő reszketéssel, vagy akár eszméletvesztéssel is.
A méreg fogyasztását követően 2-3 óráig lehet hánytatni az állatot erős sóoldattal (ne próbáljuk meg az ujjunkat lenyomni az állat torkán), illetve aktív szén adása a javallott, mert az megköt mindent, ami a gyomorban van. Az viszont tévhit, hogy tejet kell itatni a mérgezést szenvedett állattal, mert igaz, hogy ártani nem fog, de sajnos az is valószínű, hogy használni sem fog.
Nagyon fontos, hogy bármilyen jellegű mérgezés esetén minél hamarabb forduljunk állatorvoshoz!

Kóbor-probléma; a kóbor macskák mentése Nyitrai Ágnes, okleveles biológus, állatvédőr, Szegedi Cicamentők Állatvédelmi Egyesületének elnöke előadása

Az előadás során elhangzott, hogy ma Magyarországon nagyon nagy számban növekszik a hobbiállatok száma. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások 50%-ában él valamilyen állat, becslések szerint ez 2-3 millió kutyát és macskát jelent.

nyitrai ágnes
Nyitrai Ágnes előadása

Sajnos ez a számú hobbiállattartás drasztikusan megnövelte a kóbor állatok számát is, lehetővé tette kóbor populációk kialakulását. Szintén becslések szerint 2 millió macska, és több százezer kutya élhet gazdátlanul az utcákon. Ez a szám jóval magasabb az európai átlagnál is.

Sajnos, a kóbor populáció létrejötte mutatja, hogy állattartási kultúránk még nem fejlődött ki megfelelően, a felelős állattartásról még van mit tanulnunk. Fontos célkitűzés a felelős gazda kinevelése, amely már az általános iskolában kell, hogy elkezdődjön.

Sajnos, a szabadon született populációk embertől elvadulva élnek sokszor, olyan macskákat eredményeznek, akik nem szocializálhatóak, örökbe nem adhatóak, ezért a populáció növekedését csak a TNR (Trap Neuter Return – Csapdázz! Ivartalaníts! Helyezd vissza!) módszerrel lehet féken tartani.

ivartalaníts

A módszer lényege, hogy a befogott állatokat ivartalanítsák, féregtelenítsék, a védőoltásokat megkapják, majd a fülöket megjelölve visszaengedik őket a természetes környezetükbe.

A következő előadó, Mészáros Gabriella, a MÁOSZ (Magyar Állatvédők Országos Szervezete) elnöke, és a SUST (Susy Utzinger Alapítvány) magyarországi képviselője is az ivartalanítás fontosságáról és a felelős gazdák szerepének jelentőségéről számolt be.

Elmondta, a nem kívánt szaporulatok 48%-a az utcán élő, kóbor állatokból ered, 44%-uk pedig a felelőtlen állattartók hozadéka. A cél, ezeknek a számoknak a visszaszorítása. Hiszen hiába gazdis egy kutya például, ha nem kapja meg a védőoltásokat, nincs ivartalanítva és chipezve. A statisztikák szerint pedig a körülbelül kétmilliós gazdis kutyából fél millió él felelőtlen állattartónál, aki nem figyel ezekre az alapvető dolgokra, amelyek mind az ember, mind az állat alapvető jólétét szolgálná.

Utolsó előadóként Hajnal Gyöngyi, bölcsész-kutató, egyetemi tanár, a PDF Állat- és Környezetvédelmi Alapítvány alapítója beszélt oktatási programjukról, mely során az egyik legősibb magyar kutyafajtával, a kuvasszal járja az iskolákat, ahol a gyerekek testközelből tapasztalhatják meg a kutyákkal való helyes bánásmód elsajátítását.

kuvasz
Kuvasz (forrás: wikipedia)

Iskolai programjuk jelen van már szegedi, budapesti, pécsi és kecskeméti intézményekben is.

Elmondása alapján az oktatáson résztvevő gyerekek, amellett hogy hasznos tudást szerezhetnek az állatokról, sokkal kommunikatívabbak, magabiztosabbak társaiknál, tiszteletre neveli őket az állatokkal való közvetlen kapcsolat, sőt, a programban résztvevő osztályoknál elmondható, hogy az osztályátlag egy teljes jeggyel javult.

Az Állatvédelmi Konferencia rámutatott arra, habár a magyar egy állatszerető nemzet, állattartási kultúránkban, felfogásunkban, hozzáállásunkban még hatalmas mérföldköveket kell tennünk ahhoz, hogy visszaszorítsuk a kóbor szaporulatokat, hogy egészséges és jól szocializált állatokat tartsunk.

Ehhez nélkülözhetetlen a jövő generációjának tudatos nevelése, s reméljük, hamarosan felnő egy olyan nemzedék, akik számára az állatvédelem és az állatok szeretete már olyan természetes lesz, mint ahogyan levegőt veszünk.

Fülöp Tímea

 

Hozzászólások