Egyre inkább fenyegeti az országot a tanárhiány


Tanárnak lenni manapság nem kiváltság, inkább jobb híján való beletörődés, sokszor pedig leginkább kényszer. Akik régóta a rendszerben vannak, az esetek többségében csak önmaguktól távoznak, elküldeni vagy leépíteni csak akkor fogják őket, ha a szükség úgy hozza, például ha az intézményt esetleg bezárni, összevonni tervezik. Aki kezdőként vágna bele a tanári pályába, tisztában van vele, mi vár rá, ezért a diplomájával a kezében az esetek nagy többségében biztosan körülnéz a munkaerőpiacon, mielőtt leteszi a voksát a szakma mellett. De mi a helyzet a felvételizők körében? Mennyire népszerűek a tanárszakok manapság? A 24.hu cikkében annak járt utána, hogy áll ma Magyarországon a tanárképzés utánpótlása.

Mi sem egyszerűbb a tanárszakma jövőjének megfigyelésére, mint abból kiindulni, milyen tendenciára utal a tanárszakokra felvételizők száma. A 24.hu cikke beszámol róla, hogy „a felvi.hu adatai nem mutatnak ugrásszerű növekedést a tanárszakokra jelentkezőknél, több szakpár pedig nemhogy vonzóbbá vált volna 2014 óta, egyre kevesebb érdeklődőt vonz.” De az is kiderül, hogy „mindez azért igazán aggasztó, mert a Klebelsberg Központ adatai szerint több mint négyezer tanár hiányzik a magyar iskolarendszerből, ráadásul a fizikatanárok nagy része a 46-55 éves korosztályba tartozik, a kémiatanárok döntő többsége pedig 46-50, illetve 56-60 éves. Ugyanezen statisztika szerint kémiatanárként az utóbbi tíz évben kevesebb, mint 150-en helyezkedtek el.” Az adatok több, mint aggasztók, és egyértelműen negatív tendenciát mutatnak. Ki fogja tehát tanítani azokat a gyerekeket, akikből elméletileg egyre több születik majd a kormány ösztönző intézkedéseinek hatására?

Az egyetemre felvételizők számát vette górcső alá a 24.hu cikkében. Vajon mire jutottak a tanári szakok népszerűségét illetően?

  • ELTE Tanárképző Központ – mintavétel a hét tanárképzésre alkalmas szak, amelynek szakpárja valamilyen természettudományos tárgy: „Már önmagában is rendkívül elkeserítő az, hogy fizika-kémia szakos tanárnak az idei felvételi eljárásban mindössze öten jelentkeztek, ennél már csak az szomorúbb, hogy 2014 óta összesen is csak 32-en. És ez csak a jelentkezők száma, nem azoké, akik elvégezték a képzést.”
  • Pécsi Tudományegyetem – mintavétel a tanárképzésből: a „vizsgált szakpárok esetében szinte nagyítóval kell keresni a tíznél több jelentkezőt (…), a biológia-fizika szakos tanárnak az idén ketten, 2014 óta összesen 16-an jelentkeztek.”
  • Szegedi Tudományegyetem – mintavétel a természettudományos tanárképzésből: „például földrajz-kémia szakos tanárnak idén mindössze egy diák jelentkezett, míg az elmúlt hat évben összesen 11.”
  • Debreceni Tudományegyetem – mintavétel a tanárképzésből: „a földrajz-kémia szakra idén egyetlen jelentkező sem volt, az elmúlt két évben a felvi.hu listájában sem szerepel – azaz gyaníthatóan nem volt senki, aki itt szeretett volna tanulni, míg 2016-ban egy, 2014-ben pedig három diák tetszését nyerte el. Nem sokkal jobb a helyzet a fizika-kémia szak esetében sem, hiszen erre sem jelentkezett idén senki, 2014 óta pedig összesen tízen.”

Összességében tekintve a problémára, nem valószínűsíthető a pozitív irányban emelkedő utánpótlásképzés a tanárszakokat illetően.

Fotó: Pixabay

Hozzászólások