horse

Jégkorszaki csikó vezethet el a mamutok feltámasztásához?


Ahogy olvad fel Szibéria permafroszt talaja, úgy kerülnek elő egyre újabb és újabb fantasztikus épségben megmaradt jégkorszaki állatok.
Legutóbb a nyár végén egy mára kihalt vadlófaj csikója került napvilágra a Jakutföldön található Batagajka kráterből.

csikó

Batagajka kráter, tucatnyi jégkorszaki maradvány került már napvilágra belőle. Az olvadás miatt évente 40-50 métert szélesedik…

jégcsikó

A csikó kiemelése a kráterből. Nyáron, olvadáskor minden nap át kell vizsgálni a folyamatosan omló, életveszélyes krátert, hogy a felszínre kerülő tetemeket még az oszlásnak indulás előtt begyűjthessék.

A 35-40 ezer éve kihalt Equuslenensis fajhoz tartozó csikó tökéletes épségben maradt meg az örökké mostanáig fagyott talajnak köszönhetően.

A szőre enyhén vöröses barna, fekete sörénnyel és farokkal, a gerince mentén sötétebb barna csík futott végig. Egy hónapnál fiatalabb volt, mikor elpusztult, és nagyon hamar betemethette hó vagy sár, megóvva a kis testet a ragadozóktól és az oszlástól.

csikó

pata

 

A The Siberian Times szerint az orosz tudósokhoz csatlakozott a koreai Hwang Woo Suk professzor is. Ő a klónozás egyik úttörője és elismert sejtbiológus, azonban bizonyos emberi petesejtekkel és embriókkal kapcsolatos munkáival komoly etikai problémákba keveredett, ezért eredeti munkáját nem folytathatta tovább Koreában.

doki

Hwang a magánszektorban folytatta tovább, saját biotechnológiai céget alapított, és kutatásaival komoly szerepet vállalt az első sikeres kutya klónozásban, még 2005-ben.

A The SiberianTimes-nak adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy egy ilyen állapotú tetemből igen nagy eséllyel tudnak ép sejtet kinyerni. Akkor pedig a ló klónozása előtt technológiai akadály már nem lenne.

icehorse

A legkomolyabb problémát az jelenti, hogy a gyors fagyáskor növő jégkristályok kilyuggatják, szétvágják a sejtfalakat, és a sejt belsejében is károsítják a molekulák láncolatait. Roncsolt sejtekből ezért nagyon nehéz a genetikai információkat hiánytalanul kinyerni. Viszont egyetlen ép sejt már tetszés szerinti számban lemásolható, eredeti sejtmagjától megfosztott petesejt segítségével. Ez a petesejt pedig megfelelő stimulálás hatására embrióként kezd viselkedni. Az így kapott proto-embriót pedig be lehet ültetni egy mai vadló méhébe.

A ma élő szibériai vadlovak és a csikó fajtája közt nem sok különbség van, ezért a születendő csikó a 40 ezer éve élt faj másolatának tekinthető. Hwang szerint ezzel a klónozással tökéletesíteni lehetne a technológiát és belátható időn belül kipróbálható, ellenőrizhető módszert lehetne megalkotni. Az első lépés lehet azon az úton, hogy a gyapjas mamutot is újra lehessen éleszteni klónozással. – mondta a tudós.

A mamutok feltámasztása azonban több okból is sokkal nehezebb.

Igaz, hogy mamutokból már ivarsejtekkel is rendelkezünk, több példánytól is, de a mamut és a mai legközelebbi béranya rokona, az ázsiai elefánt közt több millió évnyi evolúciós különbség van.

Az elefánt vemhessége rendkívül hosszú, 22 hónap. Ivaréretté is 12-14 éves korban válnak. Ahhoz, hogy teljesen mamut szülőktől születhessen borjú, legalább 3 generációra lenne szükség, ami bő 60 éves időtartam. Sajnos kétséges, hogy egy roppant költséges és kockázatos projekt ilyen hosszú időn át folyamatosan támogatást kapjon, különösen úgy, hogy sokan etikai alapon is támadják már a gondolatát is.

Kiss Péter

Forrás: IFL Science, The Siberian Times

Hozzászólások