Trump

Ki nyerte valójában az amerikai választásokat?


Az Egyesült Államokban november 6-án tartották a kétévente megrendezendő félidős választásokat. A politikai skálán minden nappal egyre inkább balra tolódó Demokrata Párt bizarr és kicsavart módon, mégis sikeresen tért vissza rasszista gyökereihez. A jelöltek bőrszíne ismét fontosabbá vált számukra, mint szaktudásuk, jellemük vagy tehetségük.

A kongresszusban bejutott két amerikai őslakos Debra Haaland és Sharice Davids és két muszlim jelölt, a palesztin származású Rashida Tlaib és a szomáliai származású Ilhan Omar. Massachusettsben Ayanna Pressley nyert, ő lesz az első fekete nő, aki az államot képviselheti a kongresszusban.

A mindössze 29 éves Alexandria Ocasio-Cortes, pedig minden idők legfiatalabb női képviselője lesz. Fiatalságán és közép-amerikai származásán kívül nem sok minden szólt mellette. Bár New Yorkban ez is elég volt a győzelemhez. Saját bevallása szerint a demokratikus szocializmus lelkes híve, bár nyilvános megszólalásaiból úgy tűnt nem igazán érti, hogy ez mit is jelent. A 2016-os választások alatt Bernie Sanders mellett dolgozott. Valószínűleg itt szerezte politikai tudásának nagy részét, ami lényegében abból áll, hogy a demokratikus szocializmusban minden ingyen van.

A meglehetősen színes demokrata palettáról természetesen nem hiányozhattak a szexuális kisebbségek sem. A coloradoi Jared Polis lesz az első nyíltan homoszexuális kormányzó. A politikai korrektség szempontjából viszont aggodalomra ad okot, a transznemű jelöltek hiánya. Bár lehet, hogy őket már a 2020-as választásra tartogatják.

A Republikánus Párt ezzel szemben a sikeres kisvállalkozókra épített. Erre jó például a Nevadai 36. választási körzetben induló Dennis Hof, aki öt bordélyházat üzemeltet sikeresen. Mellesleg Nevada az egyetlen, olyan tagállam, ahol ezt legálisan megteheti. Ugyan a 72 éves Hof nem sokkal a választások előtt elhunyt, ennek ellenére fölényes győzelmet aratott. A szavazatok közel 68 százalékát szerezte meg.

Komolyra fordítva a szót, nézzük meg a számokat, mert azok állítólag nem hazudnak. A republikánusok elvesztettek 34 helyet a képviselőházban, viszont szereztek hármat a szenátusban. Utoljára a hetvenes években volt példa arra, hogy a hatalmon lévő párt úgy tudta növelni létszámát a szenátusban, hogy a képviselőházban veszteségek érték. Richard Nixon elnöksége alatt 12 helyett vesztettek a kongresszusban és két helyet szereztek a szenátusban.

Az eredményeket szokás szerint mindkét fél győzelemként értelmezte. A demokraták szerint végre helyreállíthatják a fékek és ellensúlyok rendszerét, a republikánusok pedig a szenátusban elért eredményeiket hangsúlyozták. Ha megvizsgáljuk, hogy a korábbi félidős választásokon milyen eredmények születtek, akkor könnyen beláthatjuk, hogy Donald J. Trump viszonylag sikeresen zárt első két évét.

Barack Obama elnöksége idején két év után 63 helyett vesztett a képviselőházban és hatot a szenátusban. Bill Clinton kormányzása alatt pedig 52 képviselőházi és nyolc szenátusi helytől voltak kénytelenek búcsút venni a demokraták. Az a tény is említést érdemel, hogy az elmúlt 105 évben mindössze öt olyan félidős választásra került sor, ahol a hatalmon lévő párt növelni tudta szenátorainak a számát.

A republikánusok számára a legnagyobb problémát az jelentheti a jövőre nézve, hogy nem sikerült a fiatalokat megszólítaniuk. A 18-29 évesek 67 százaléka szavazott demokrata jelöltekre, a 29-44 éves korosztálynak pedig 58 százaléka, míg a republikánusok csak a 45 év felettiek körében sikerült szűk többséget szerezniük.

A demokraták a 2016-os kudarc után sem értették meg, hogy a jelölt nemével vagy származásával kampányolni már nem lesz elég. A győzelemhez vissza kell szerezniük az elvesztett munkásosztálybeli szavazóik egy részét, miközben a jelenlegi szavazóikat is meg kellene tartaniuk. Ennek elérése érdekében pedig az ingadozó körzetekben célszerűbb lenne olyan jelölteket indítani, akik az alsó középosztályt is meg tudják szólítani. Erre viszont a politikailag korrekt beszédmód és az elviselhetetlen hírességekkel való kampányolás nem lesz elég. Ugyanis a munkások többségét hidegen hagyja, hogy Oprah Winfrey vagy Taylor Swift éppen melyik demokrata jelöltért lelkesedik.

A republikánusok számára a legnagyobb kihívást a fiatalok megnyerése jelenti. Az ingyenes felsőoktatással és egészségüggyel kampányoló demokraták üres ígérgetéseit ugyanis meglehetősen nehéz felülmúlni. Talán a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól átvett ingyen sör programmal lenne esélyük ennél a korosztálynál. Donald J. Trump pedig hitelesen képviselhetné ezt a kiváló kezdeményezést.

Pete József

Hozzászólások