hot day

Kiszámolhatja, mennyivel lett melegebb születése óta szülővárosában


A New York Times oldalán érdekes grafikon jelent meg, amely ábrázolja, hogy hogyan hatott a globális felmelegedés egy – egy település éghajlatára. A kalkulátornak csak a születési dátumunkat és helyünket kell megadni, ami alapján nyomon követhető, hogyan emelkedett a hőmérséklet születésünk óta.

A grafikon jól ábrázolja, hogy például Szegeden, amit a napfény városának is neveznek, nem véletlenül, kellemes mediterrán klímája miatt, 1960-ban, de még az 1980-as években is, 9 nap volt évente, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta a 32°C –ot.
Ez az érték 2017-re már évi 17 napra növekedett, és várhatóan 2064-re már eléri az évi 33 napot.
A kalkulátor szerint Szegeden az évszázad végére akár 56-ra is emelkedhetnek a kánikulai napok száma.

De a globális felmelegedés szerte a világban szinte elviselhetetlen hőséget okozhat. A kalkulátor ijesztő képet fest a Föld éghajlatának változásairól.

Az indonéziai Jakartában, ahol mindig is a forró trópusi éghajlat uralkodott, körülbelül 5 hónapon keresztül 32°C feletti értéket mutatnak a hőmérők, s ez a jövőben csak fokozódik, az évszázad végére szinte az egész évben ilyen magas hőséggel kell számolni.

New Delhiben is hasonlóan alakul a helyzet, ott az évi maximum 6 hónapos hőség emelkedik 8 hónapra.

De nemcsak a trópusi éghajlatú országokban kell számítani elviselhetetlen hőségre, Madridban is a maihoz képest megduplázódhatnak, sőt a háromszorosára emelkedhetnek a 32°C feletti napok száma.

A globális felmelegedés hatása még azokon a területeken is érződni fog, ahol az ekkora hőség fogalma szinte ismeretlen: a szibériai Vlagyivosztokban például napjainkban elvétve egy-egy kánikulai nap fordul elő, de az évszázad végére akár már egy hétre is emelkedhet a nagyon meleg napok száma.

A globális felmelegedés vészjósló hatásai már ma is láthatóak. Az Antarktiszon, a legjegesebb kontinensen napjainkban a nagy magasságban mért levegőhőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy hatalmas jégtömbök válnak le, és az óriás gleccserek 85%-a ijesztő gyorsasággal folynak a tenger felé. A NASA adatai szerint 2002 és 2016 között évente 125 gigatonna jeget veszített az Antarktisz, éves szinten 0,35 milliméterrel növelve a globális tengerszintet. A szakemberek számításai szerint az 1900-as évek óta a globális tengerszint körülbelül 20 centiméterrel emelkedett és a 21. század végére akár egy méterrel, vagy még többel is növekedhet.

De a tudósok a globális felmelegedés egyik legnagyobb veszélyének a szibériai altalaj kiolvadását tartják, ami nemcsak a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok felszabadulását gyorsíthatja fel, hanem a gázmolekulákkal együtt kiszabadulhatnak és terjedhetnek szerte a világban halálos járványokat okozó vírusok is, melyek eddig háborítatlanul, és számunkra veszélytelenül a jégtakaró fogságában szunnyadtak. Minél hosszabb időre kúszik 20, pláne 30°C fölé a hőmérséklet a környéken, annál inkább fenyegető ez a veszély – írja az elobolygonk.hu

A klímaváltozás hatásai Magyarországon is éreztetik hatásukat. A drasztikusan megemelkedett hőmérséklet komoly egészségügyi kockázatot jelent mindenki számára, de főleg a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyerekek vannak a hőhullámok veszélyeinek kitéve.

Gyakoribbá válhatnak a kullancsok által terjesztett Lyme-kóros fertőzések, a szúnyogok által terjesztett betegségek, a növekvő hőmérséklet miatt olyan penészgombák jelennek meg, melyek a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek elfogyasztását követően hasmenést okozhatnak. Az allergén növények is tovább kínozhatják a rájuk érzékeny embereket, az enyhülő időjárással kitolódhat a pollenszezon, például a parlagfű virágzása is – számolt be róla a fuhu.hu

A globális felmelegedés tehát már az ajtónkon kopogtat, hamarosan erővel betöri azt, és nem tudjuk megállítani. Mindannyiunk, az egész bolygónk érdeke, a túlélésünk érdeke, hogy változtassunk eddigi életformánkon, hogy unokáinknak is legyen még hol élni.

Hozzászólások