tisza

„Mi, szegediek tiszteljük, becsüljük és szenvedélyesen szeretjük a Tiszát!”


„Mi, szegediek tiszteljük, becsüljük és szenvedélyesen szeretjük a Tiszát!” – hangzott el Botka László, Szeged város polgármesterének ünnepi beszédében 2019. március 11-én az Árvízi Emlékműnél tartott megemlékezésen, mely keretében a város lakói együtt idézték fel a 140 évvel ezelőtti katasztrófát.

botka
Botka László, Szeged polgármestere beszédet mond

1879. március 12-e éjszakáján ugyanis a Tisza kilépett medréből, végighömpölygött a városon, elpusztított mindent, ami az útjába került, szinte megsemmisítette az egész várost. Szeged nagy részét elnyelte az ár, 36 200 holdnyi terület került víz alá, és 146, más források szerint 151 emberélet esett áldozatul az akkori város kb. 75 000 lakosából.  Abban az időben a házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt, főként a belváros kőépületei, a katasztrófában 60 000 ember vált hajléktalanná, veszítette el otthonát.
Csak a város legrégebbi része tudott ellenállni az árnak, a Palánk, a Szegedi Dóm és az Oskola utca környéke maradt szárazon. Több műemléket, mint például az alsóvárosi ferences templomot, vagy az Új zsinagógát ellepte ugyan a víz, de megmaradtak az utókornak. Rajtuk vízszintes jel őrzi a víz akkori magasságát. A kiáradt Tisza csak nagyon lassan, három hónap múlva kezdett apadni, és akkor is nagy részben a szivattyúzásoknak köszönhetően.
A katasztrófa után megható volt az az Európa, sőt világszintű összefogás, amellyel a bajbajutott szegedieket segítették, a legkülönbözőbb országokból érkeztek a nagy adományok: Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Nagy Britanniából, Belgiumból, Oroszországból, Romániából, Szerbiából, Törökországból, érkezett segítség Kínából, Japánból, Indiából, Perzsiából, de még Amerikából és Afrikából is.

„Az árvíz sújtotta Szeged az európai szolidaritás köveiből épült újjá. Szeged Európa önzetlen segítségével vált igazi európai várossá. És mi sosem feledjük el azt a rengeteg támogatást, amit a legnagyobb szükség idején kaptunk. Szeged európai alapokra épült újjá. Hiszem, hogy innen is eredeztethető városunk szilárd elköteleződése Európa iránt, amely az idő múlásával csak még erősebbé vált. Mi nem harcolunk Európa ellen, hanem életre szóló szövetséget kötöttünk vele. Mi nem háborúzunk Brüsszellel, hanem hálásak vagyunk a sok támogatásért, amit kapunk tőle most is. Mi ahelyett, hogy ellenségeket keresnénk Európában, megbízható partnereket találunk” – hangsúlyozta beszédében Botka László

Az ünnepi köszöntőben a polgármester kiemelte, a jövőben szeretnék, ha a Tisza nagyobb szerepet töltene be a szegediek életében, nyugat-európai mintára Szeged főutcájává alakítanák át.
A beszédet követően elindult az időközben több ezres létszámra duzzadt tömeg a rakparton, akik lámpásokkal a kezükben egészen a Tisza – szoborig meneteltek. Idősek, és fiatalok, családok kisgyerekekkel sétáltak együtt, és követték izgatottan nyomon az esemény fő attrakcióját, a menet mellett a Tiszán csordogáló hajók sokaságát. A hajósfelvonulás a Tisza- szobornál ért véget, ahol a szegediek egyperces néma csenddel adóztak a 140 évvel ezelőtti tragédia emlékének.

Hozzászólások