napenergia

Napenergia Magyarországon


Több hónapos intenzív tárgyalások után az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság véglegesen megállapodtak az új megújuló energia – irányelvben (RED II).

A módosítás legfontosabb eredménye, hogy meghatározták, 2030-ra az európai energiaigény 32%-át megújuló energiaforrásoknak kell fedeznie.

Korábban a 2020-as cél 20% volt, amit eredetileg 27%-ra szerettek volna növelni, azonban a tárgyalások során pár hónapja, magasabb cél elérésében, 32%-ban egyeztek meg Európa döntéshozói.

„Ennek a számnak az elérése minden egyes tagországon múlik, hogy a saját céljait teljesíti – e. A 2020-as 20%-os cél esetében Magyarország 14, 65%-ot vállalt, amit teljesített is. Ennek a megítélése azért elég vegyes, mert a lakossági célú biomassza felhasználás újraértelmezésével, pontosabban az EU-s normák szerinti statisztikaszámítással, hirtelen ugrott pár százalékot a magyar megújuló arány és igazából ezzel teljesítettük a céljainkat. Viszont az elmúlt jó pár évben érdemi növekedés Magyarországon nem történt. A céljainkat hoztuk, de a tendencia nem ugrott meg, nem indult el a növekedés irányába. A 2030-as cél, a 32%, az EU egészére vonatkozik, itt még nem teljesen tiszta, hogy a tagországok milyen vállalásokat fognak tenni, illetve kell e bizonyos mértékhez igazodniuk. Vannak olyan országok, amelyek a földrajzi adottságaikból kifolyólag kedvezőbb helyzetben vannak, tehát ezt is figyelembe kell venni. Ha „csak” annyival kell, vagy illene többet vállalni, mint amennyivel az EU nagyobbat vállalt, ugye a 20-hoz képest 32-őt, akkor ennek teljesítéséhez azért mélyrehatóbb változások szükségesek, ami tudomásom szerint jelenleg előkészítés alatt van.”  – tudtuk meg Szolnoki Balázs Ádámtól, a MANAP Iparági Egyesület elnökétől.

Az egyesület napelemes rendszerek telepítésével, forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cégeket tömörítő szakmai szervezet, mely tagja az Európai Napenergia Szövetségnek (SolarPower Europe) is, így javaslataik döntő szerepet játszottak a megújuló energia – irányelv módosításának kidolgozásában.

Szolnoki Balázs Ádám elmondta, hogy Magyarországon már nagyon időszerű egy új energiastratégia kidolgozása, hiszen azzal, hogy elértük a korábban kitűzött 14, 65% -os célt, ez a fajta motivációs tényező megszűnt, és ennek köszönhetően a fejlődés is stagnált az elmúlt években. Az előző energiastratégia pedig már hét éve készült és azóta nem került sor a megújítására.
Ennek a mára már igencsak elavult dokumentum frissítésének az előkészítése zajlik jelenleg, hiszen Magyarországnak, úgy, mint a többi EU-s tagországnak kötelezettsége a Nemzeti Energia és Klímaterv elkészítése, amelynek egyik része az energiastratégia.

„Ezt már nagyon régóta várta a szakma, hogy legyen valamilyen frissítése az energiastratégiának. Az elmúlt háromnegyedévben, a kormányzati struktúra átalakítását követően annyiban mindenképpen egy üdvözítő változás történt, hogy a korábban a minisztériumok között nagyon szétszabdalt energetika most úgy tűnik, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá kerül, azon belül is túlnyomó része egyetlen államtitkárság alá. Ez egy fontos dolog, hogy egy helyre csoportosítják az energetikai ágazatot, átláthatóbb és tervezhetőbb lesz így ez a terület, ahol már a korábbi szokásoktól eltérően nem a több oldalról érkező néha ad- hoc jellegű szabályozás várható.
Külön örömünkre szolgál, hogy az új államtitkárság a szakmával és a civil szervezetekkel is aktív párbeszédeket kezdeményezett a nemzeti energiastratégia kialakításával kapcsolatban.
Széleskörű információgyűjtés folyik, ami reményteli kezdetet jelent számunkra az új energetikai irányítás részéről.”
 – vélekedett a MANAP elnöke.

A klímavédelem, ahogy egész Európában, Magyarországon is egyre jelentősebb hangsúlyt kap, hiszen itt élünk a Kárpát – medencében, azon a területen, amelyet a klímaváltozás leginkább sújt, csupán magunk miatt is rendkívül fontos a megfelelő nemzeti éghajlat stratégia kidolgozása.

Ugyanakkor Magyarországon még mindig meghatározó az atomenergia. A Paksi Atomerőmű ma a teljes magyar villamos energiafogyasztásnak körülbelül a 35% -át termeli meg, míg a megújulók tekintetében 7% körüli a részarány a villamos energiafogyasztáshoz viszonyítva, amin belül a napelemek egyelőre elenyésző arányt képviselnek. Ez EU-s viszonylatban csupán az utolsó három hely egyikére elegendő. A két ország, ahol még Magyarországnál is kevesebb megújuló energiaforrást használnak, az Luxemburg és Málta. Az élen Ausztria és Svédország áll, az előbbinél 72, az utóbbinál 65 százalékos ez az arány.

Ezzel szemben, ha a lakossági napelemes szegmenst nézzük, egy évet leszámítva nem voltak zavaró jelenségek a piacon, hanem abszolút költség – haszon elven, piaci alapon működött és ütemesen növekedett a napelemes rendszerek kiépítése.

Míg öt évvel ezelőtt a napelemes technológia egy nagyon drága, mondhatni luxuscikknek számított, ahol akár 3-4 millió forintba is belekerülhet egy átlagos családi házas rendszerméret, addig ma már 1 és 2 millió forint között egy átlagos napelemes rendszer kiépíthető.
Ez körülbelül pedig egy használt autó árának felel meg. Az árcsökkenés kedvez a piac fellendülésének, mivel egyre többen engedhetik meg maguknak a napelemes rendszer kiépítését otthonaikban, arról nem is beszélve, hogy a napelemes rendszer bekerülési költségét és a megtakarított villamos energia költséget kiszámolva, 10-12 év alatt megtérülhet a befektetés.

Fülöp Tímea

Hozzászólások