sznsz

Színházi Világnap a Szegedi Nemzeti Színházban


Méltán mondhatjuk, hogy Szeged kulturális életének egyik meghatározó központja a Szegedi Nemzeti Színház, mely generációk óta a magas színvonalú művészet otthona, és bástyája a szépség, a kulturális értékek iránt érdeklődő színházszerető közönségnek. Azon felül, hogy az intézmény egész évben változatos, klasszikus, vagy akár kortárs darabokkal kápráztatja el a műértő nézőket, március 27-én, a Színház Világnapján hagyományszerűen bepillantást enged a színfalak mögé a kíváncsi látogatóknak.

Idén például beleshettek az érdeklődők a Nagyszínházban a Parasztbecsület próbájába, a Kisszínházban pedig a Virágot Algernonnak kulisszái mögé. A nyílt próbán az idősebb generáció mellett szép számmal jelentek meg iskolás gyerekek is, akik még csak most ismerkedhettek a színház világával, de az ilyen alkalmak fontos szerepet játszhatnak abban, hogy kialakuljon bennük is a színház szeretete, a művészet iránti rajongás.

sznsz
Parasztbecsület nyílt próbája a Szegedi Nemzeti Színházban, forrás: szinhaz.szeged.hu

A változatos programok során a résztvevők megtekinthették az Arany János életművén alapuló Arany óra előadását, majd a Godot-ra várva színházi nevelési előadást, mely az elvárásokkal szembeni motiválatlanság témakörét dolgozta fel interaktív, párbeszédes formában színész-drámatanárok közreműködésével. Az este is ígéretes programokat kínált: A gyilkos című színpadi road movie után nyitott színház – pedagógiai foglalkozáson és közönségtalálkozón vehettek részt a nézők a Kisszínházban, míg a Nagyszínházban Az opera titkai címmel a Liszt-díjas Pál Tamás első karmester szórakoztató beavatószínházi előadása volt látható.

sznsz

A nyílt nap egyik legérdekesebb eseménye, az a kihagyhatatlan lehetőség volt, amely során az érdeklődők idegenvezető segítségével megismerhették, és körbejárhatták a színház kulisszák mögötti világát, miközben nagyon sok érdekes a színház világával kapcsolatos információkra tehettek szert.

sznsz
kulisszaséta a Szegedi Nemzeti Színházban, forrás: szinhaz.szeged.hu

A Szegedi Nemzeti Színházat a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építette 1883-ban. A neves építészek számos színházat terveztek, többek között a budapesti Népszínházat, a Vígszínházat, vagy a kecskeméti Katona József Színházat is, épületeik stílusa a bécsi barokk formavilágát idézi. Szegeden ezt megelőzően nem volt kőszínház, a város teátruma a Kelemen utcában megtalálható faépület volt. A szegedi színház kapuit 1883. október 14-én maga Ferenc József osztrák császár nyitotta meg, de egy tűzvész következtében 1885 áprilisában leégett. A város vezetése nagyon hamar intézkedett a helyreállításáról, így az újjáépített színházat 1886. október 2-án át is adták a színházszerető közönségnek.

Az intézmény fennállása óta számos kiváló művésznek adott otthont: az 1910-es években fellépett itt Fedák Sári, Rátkai Márton, és Hegedűs Gyula, a Tanácsköztársaság idején pedig Juhász Gyula, híres költőnk vezette a színtársulatot. De ezen a színpadon játszott Jávor Pál, Páger Antal, és Dajka Margit, nem utolsó sorban pedig az opera műfaj kiválóságai, Simándy József és Gregor József is. A színházi zenekar egyik híres karmesterének, Vaszy Viktornak a neve is az intézményhez fűződik, ő volt a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik megújítója és zenei irányítója, akinek mellszobra a színház bejáratánál helyezkedik el, Gregor József domborművével együtt. Simándy József emléktáblája is az előcsarnokban található, a tábla 2016-os avatásán családtagjai is részt vettek.

A történeti áttekintést követően az érdeklődők megtekinthették a Díszpáholyt, ahonnan 1883-ban maga Ferenc József császár nézte végig az első előadást. Napjainkban prominens személyiségek, városi vezetők, és a színészek rokonai élvezhetik onnan a nagyszerű darabokat.
A színházbejárás következő állomásaként a nézőteret vehették alaposan szemügyre a résztvevők. Általában még a kultúrakedvelő közönség sem szokott felfelé pillantgatni, pedig a mennyezet is lélegzetelállító látványt nyújt hatalmas, gyönyörű freskóival, melyeket Vajda Zsigmond festett, aki az Országház számára is készített freskósorozatot. Középen helyezkedik el a díszes pompával megművelt faszerkezetű csillár, melynek nem kis súlya van, 800 kg-ot nyom, és amelyben csörlők segítségével lehet égőket cserélni.

sznsz

Megtudhattuk azt is, hogy a színház komoly biztonságtechnikai intézkedéseket tesz azért, hogy semmilyen baleset, vagy tragédia ne történhessen az épületen belül. A nézőtér székeinek szövetborítása, a tapéták a páholyokban, a függönyök, mind-mind egy különleges lángmentesítési eljáráson mennek keresztül, amely során a használt anyag késlelteti a tűz meggyulladását és továbbterjedését. Ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy mint a permetezés során, egy bizonyos anyaggal befújják ezeket a szöveteket, az összes díszletet és jelmezeket, amik csak bekerülnek a színházba.
Még egy nagyon fontos biztonsági berendezés garantálja a nézők és a színház személyzetének biztonságát: a színpad fölött két nagy víztartály helyezkedik el, amelyekből tűz esetén a víz azonnal lezúdul. Ezt a berendezést a tűzoltóság minden évben leellenőrzi, megvizsgálja a rendeltetésszerű használathoz.

sznsz

A kulisszák mögötti séta legizgalmasabb részeként az érdeklődők felléphettek a színpadra, arra a színpadra, amit már oly sok tehetséges színész, táncos, művészember koptatott előttük, beléphettek a sminkes, kellékes szobába, ahol életre keltik a színészek a halhatatlan karaktereket, és végigjárhatták a színpad alatti alagsort is, ahol kellékek garmadája sorakozott padlótól plafonig, hangszerek, tárgyak, poharak, de még kilós kenyerek is.

A séta végén mindenki új élményekkel gazdagodva térhetett haza, s egy biztos, ha legközelebb ellátogatnak a Szegedi Nemzeti Színházba, emlékeikben fel fogják idézni azokat a különleges helyeket, ahová a séta során eljuthattak.

Hozzászólások