tuntetes

Védjük meg Szegedet! – összellenzéki tüntetést tartottak az Orbán kormány ellen


Január 3-án, csütörtökön, összellenzéki tüntetést tartottak Szegeden, ahol az ellenzéki pártok, civil – és szakszervezetek képviselői együtt tiltakoztak az Orbán kormány ellen.
A demonstráció hatalmas tömeget mozgatott meg a napfény városában, becslések szerint kétezren gyűltek össze a Dugonics téren, majd vonultak át a Kárász utca, Széchenyi tér, Anna kút érintésével a Csongrád Megyei Kormányhivatal Rákóczi téri épülete előtti térre a Nagy Imre szoborhoz.

felszolalok

Az első felszólalók a Dugonics téren mondták el beszédüket. Mihálik Edvin a Momentum szegedi elnöke a felsőoktatás, és a köznevelés helyzetéről beszélt.

mihalik
Mihálik Edvin a Momentum szegedi elnöke

„Mindannyian tudjuk, hogy amit Orbán Viktor tesz, az nem a nemzet érdekeit szolgálja. Ha elüldözi az ország egyik legjobb egyetemét, ha saját embereivel tölti fel a bíróságokat, ha leépíti a demokratikus intézményrendszereket, ha 400 órát túlóráztatja a dolgozókat, ha évek óta nem emeli az egyetemisták ösztöndíját, ha képtelen reformokat végrehajtani az egészségügyben, ha gyűlöletet szít magyar és magyar között, ha a legjobb haverjának adja a mi közös pénzünket, azzal nem a nemzet érdekeit szolgálja, hanem elveszi a nemzet felemelkedésének egyetlen esélyét.” – hangzott el a beszédben

Ezt követően Tarnay Kristóf Ábelt, a Szegedi Civil Háló alapítóját a médiaviszonyokról, az állami cenzúráról és az állami propagandáról hallhatták az egybegyűltek.
Tarnay Kristóf beszédében idézi a szegedi Fidesz, a tüntetéssel kapcsolatosan kiadott közleményét, melyben többek között arról számolnak be, hogy „tüntetésre hív a bukott baloldallal összefeküdt szegedi Jobbik és a szocialisták házi civiljei. Szegedet a leszerepelt, tehetségtelen, és korrupt baloldaltól kell megvédeni”. A Fidesz közleményére a Szegedi Civil Háló azonnal reagált, válaszukat Tarnay Kristóf fel is olvasta a demonstráción:

tarnay
Tarnay Kristóf Ábel, a Szegedi Civil Háló alapítója

„Kifejezetten örültünk volna, ha a szegedi Fidesz érdemben reagál a rabszolgatörvény elleni tüntetés kapcsán a dolgozóellenes intézkedéseit ért kritikákra, de sajnos ez nem sikerült. A sajtóban megjelent válaszreakciójuk csak némi irreleváns önfényező csúsztatást, némi kommentszekció-színvonalú személyeskedő minősítgetést tartalmaz – és persze az illiberális populista vezetők kedvenc szólamát a „csendes többségről”. Ezzel egyébként nagyon elszámolták magukat, ugyanis a számok épp ennek az ellenkezőjét mutatják: a Policy Agenda reprezentatív kutatása szerint a munkaképes korú lakosság 83 százaléka elutasítja a túlóratörvényt.
Kár. Nagyon kíváncsiak lettünk volna, a Fidesz mit válaszol azokra az aggályokra, hogy az általuk létrehozott félfeudális munkavállalói kiszolgáltatottság mellett vajon mennyire önkéntes is a most a munkaadók kezébe adott túlóra. Vagy mivel magyarázzák azt, hogy ezentúl a szakszervezetek helyett mindenkinek magának kell a főnöknél kiharcolnia a kedvezőbb feltételeket, és erre Orbán Viktor válaszában megpróbált éket verni a dolgozók és az őket képviselők közé? Sajnos nem tudtuk meg, ezekről ugyanis nem szóltak egy szót sem, pedig az embereket ez valóban érdekelte volna. Ha ilyen egyszerű kérdésekre nem tudnak felelni, ne csodálkozzunk, ha gondot okoz egy polgármester-jelölt állítása Szegeden! Emellett elég groteszk, amikor azok beszélnek házi civilekről, akik százmilliónyi közpénzekkel kitömött kamucivilekkel ünnepeltetik magukat. Érthető, hogy a demokráciát, az értelmes polgári vitát, és annak alapját képező független civil társadalmat módszeresen és tudatosan szétverő hatalom képtelen nem államilag szervezett álcivilekben gondolkodni, ám szeretnénk jelezni a magukat kritikátlan csinovnyikok közé bezáró NER-elitnek: vannak Magyarországon valódi civil szervezetek, és lesznek is, akármennyire is próbálkozik minket illegitim, és sokszor saját hatóságait is nehéz helyzetbe hozó törvényekkel tönkre tenni.

tuntetes
Az is pikáns, hogy az a Fidesz beszél korrupcióról, amely kormányzása alatt Orbán Viktor gyermekkori jóbarátja falusi gázszerelőből néhány év alatt a Forbes adatai szerint hazánk leggazdagabb embere lett. Amikor a miniszterelnök vejének cégének ügyében az OLAF feketén-fehéren összegyűjtött bizonyítékok alapján szervezett csalás gyanúját állapítja meg, majd a magyar hatóságok irreálisan rövid idő alatt megszüntetik a nyomozást – úgy, hogy volt olyan érintett település, ahonnan egyáltalán be sem kérik az iratokat.
Javasoljuk, hogy amennyiben a Fidesz valóban szeretne a szegediekért tenni, jöjjenek ki 17 órára a Dugonics térre, ahol meghallgathatják a valódi többség álláspontját – hátha ez segít megírni a programjukat az önkormányzati választásokra. Szegeden ugyanis nem lesz elég annyi, hogy „folytatjuk”, mert azt, amit városunkban politizálás címén műveltek az elmúlt években, azt igen kár lenne egy percig is folytatni.
Szegedi Civil Háló
Szeged, 2019. január 3.”

Harmadik felszólalóként Szabó Sándor az MSZP országgyűlési képviselője lépett a pódiumra, beszédében a munkatörvénykönyv módosításáról és a túlóráról szólt.

szabosandor
Szabó Sándor az MSZP országgyűlési képviselője

„Szeged talán az ország utolsó bástyája, ahol még tudják, mit jelent a szabadság, és mit jelent a demokrácia. Éppen ezért sokkal nagyobb a feladatunk és a felelősségünk. Ki kell mondani, hogy nem tűrjük, hogy elvegyék a szabadságunkat, nem tűrjük, hogy Orbán nemzetellenes politikájának az árát mi fizessük meg. Nem tűrjük, hogy megalázzák a magyar munkavállalókat, a szegedi munkavállalókat és családjaikat. Nem tűrjük tovább, hogy a Habony média mondja meg Felcsútról, hogy mit kell csinálnunk. Elegünk van! Legyen 2019 az ellenállás, a lázadás éve és a tettek éve.”

Szabó Sándor beszédét Naszály Gábor az Egységes Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke követte, aki a közlekedési dolgozók helyzetéről szólalt fel.
Elsőként megköszönte Szegednek a bátorságát, hogy Botka László polgármester kezdeményezésére nem alkalmazza a rabszolgatörvényt.

naszaly
Naszály Gábor az Egységes Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke

„Hogy mit tett ellenünk ez a kormány? Elvette a sztrájkjogot, hogy az érdekeinket ne tudjuk érvényesíteni ellene, mert már akkor is félt, és akkor is tudta, hogy ezt a gyalázatot csak akkor tudja elkövetni, ha elveszi ezt az eszközt, amivel megvédheti magát a dolgozó. Egymás ellen fordította a társadalmat, a munkavállalókat is. Sokan a mai napig elhiszik, hogy ez a kormány jót akar nekik. Nem. Nem akar jót az a kormány, amely elvette a magánnyugdíj-megtakarításokat, elvette a munkaközi szünetet, gyakorlatilag a közelmúltban a cafeteriát is megszüntette, egykulcsos adót vezetett be, és fokozatosan rabszolgává tette a magyar munkavállalókat, amely nem most kezdődött a rabszolgatörvénnyel, ugyanis ez a folyamat már 2010-ben elindult, azóta folyamatosan növelte a túlórakeretet.”

Az ötödik felszólaló, Fehér Attila az LMP megyei elnöke, a bíróságok függetlenségéről és a közigazgatási bíróságok felállításáról beszélt.

feher
Fehér Attila az LMP megyei elnöke

„A közigazgatási felsőbb bíróság összetétele azért nagyon fontos, mert ebben a rendszerben ez a legfelsőbb fórum, a döntései ellen nem lehet a Kúriához fellebbezni, az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányjogi panasszal fordulni. Azért alkották meg így a törvényt, hogy Fideszesek által kinevezett, Fideszhez hű bírók hozzanak a Fidesznek kedvező döntéseket. Miről is fognak ítélkezni ezeken a bíróságokon? Itt mondják ki a végső szót többek között a tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatok kiadásáról. Vagyis a politikailag kényes, a kormány számára kellemetlen ügyek mind ehhez a szervezethez kerülnek.”  

ellenállás

A tüntetés utolsó Dugonics téri felszólalója Radics Gábor volt, a Szegedi Gumigyár Szakszervezetének titkára, aki a szegedi üzemi dolgozók helyzetéről beszélt.
Elmesélte, hogy a 400 óra túlóra nélkül is súlyos üzemi balesetek történnek. Például az egyik kollégára rágurult egy másfél tonnás tekercs, ami gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a lábát teljesen szétzúzta, egy 300 kg-os vasdarab fogta meg, aminek köszönhetően túlélte a balesetet. Egy másik kollégát „behúztak a présbe”, ahol 53 másodpercet töltött a 160 fokos lapok között. Általában azt mondják, hogy munkavállalói felelőtlenség okozza ezeket a baleseteket, de Radics Gábor szerint inkább van szó munkáltatói hanyagságról, vagy a költségcsökkentés, egyéb források hiánya idézi elő ezeket a sajnálatos eseményeket. Sokszor azonban a munkavállalók túlterhelése okozza a baleseteket.

radics
Radics Gábor, a Szegedi Gumigyár Szakszervezetének titkára

„Félek, hogy ezután a Fideszes retorikában a munkás lesz az új migráns. Talán mi leszünk azok, akiket ezután utálni kell, és belőlünk próbálnak ellenségképet csinálni.”

Ezután a tömeg békésen átsétált a Kárász utca, Széchenyi tér, Anna kút érintésével a Csongrád Megyei Kormányhivatal Rákóczi téri épülete előtti térre a Nagy Imre szoborhoz, ahol a tiltakozók újabb beszédeket hallgathattak meg.

seta

ellenallas

seta

seta

Itt elsőként Kovács Tamás a Párbeszéd szegedi elnöke beszélt a lesújtó állapotú szociális viszonyokról. Arról, hogy ma Magyarországon Orbán Viktor „barátai” a leggazdagabbak, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, vagy Garancsi István, de ott van a sorban Simicska Lajos, Simonka György, és Mengyi Roland is. De nem kell messzire menni, hogy lássuk a Fidesz köreibe tartozó párthű emberek meggazdagodását, hiszen itt van Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi egyházmegye megyés püspöke, aki szabad felhasználású támogatásként kapott a kormánytól 10 milliárdot, amelyből például a szociális háló kiépítése helyett építtetett egy süllyesztett mélygarázsos templomot egy focistadionnal, mondta Kovács Tamás.
Ezután a demonstrálók egy rövidfilm segítségével, melyet Orbán Viktor hatalomra kerülése előtti időkben készült interjú részleteiből vágtak össze, emlékeztek arra, egyszer Orbán Viktor is egy olyan politikus volt, aki kiállt a népe elé, meghallgatta őket, vitákat folytatott le, aki továbblátott a saját maga „abszurd világán, ahonnan kirekesztett mára mindenkit, akire nem volt szüksége nagyravágyó hatalmi törekvéseiben”.

kovacs
Kovács Tamás a Párbeszéd szegedi elnöke

A következő felszólaló Binszki József, a DK választókerületi elnöke beszélt a rabszolgatörvényről és a dolgozók helyzetéről.

binszki
Binszki József, a DK választókerületi elnöke

„Sok tízezren, százezren, talán millióan haltak meg az általános, titkos választójogért. Mégis, nagyon sokan vannak ma, akik még soha nem szavaztak, mert nem érdekli őket a politika. Az a politika, amely meghatározza a gyermekeik jövőjét. Sokan emiatt is nyomorognak. Azt gondolom, ez a tömeg itt a téren dicséretes, de még nem elegendő. Tízezres tömegre van szükség ahhoz, hogy olyan legyen a hangerőnk, hogy elérjen a karmelita kolostorig Budán, a Várban.”

Binszki Józsefet követően Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke szólalt fel a területükön tapasztalható állami hatalomgyakorlásról.

beszed
Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke

„A túlóráink már így is évszámra vesztek el, mert nem volt a kifizetésükre fedezet, most már a remény is odaveszett, hogy valaha is kifizessék. A minimálbér-emelést ünnepli most az ország, pedig nekünk az is szégyen, hiszen a közalkalmazotti bértábla nagy része a minimálbér alatt van. A dolgozóknak kiegészítéseket kell adni. Valamit javított a helyzeten a cafeteria, de most már annak is vége.”

A Rákóczi téri negyedik felszólaló Tóth Péter volt, a JOBBIK szegedi elnöke, aki beszédében az állami korrupcióról, és visszaélésekről szólt.

jobbik
Tóth Péter, a JOBBIK szegedi elnöke

„Tudjátok ki volt az a XX. századi miniszterelnök, aki a budai Várban tett esküt? Úgy hívták, hogy Szálasi Ferenc. A nyilaskeresztes párt vezetője tett a budai Várban utoljára miniszterelnökként esküt. És tudjátok, hogy hívták az ő kormányát? Nemzeti összefogás kormánya. Mire emlékeztet minket ez a XX. századi hasonlat? A nemzeti együttműködés rendszerére. Amikor egy diktatúrába akarnak belekényszeríteni minket úgy, hogy abban a lopást álcázni tudják, és olyan szent szavainkat, mint a nemzethez való tartozás, kiforgassák.”

Tóth Péter után Tóth Sándor a Köz-Hasznáért Mozgalom képviseletében beszélt a nyugdíjakról, és a nyugdíjasok helyzetéről.

tothsandor
Tóth Sándor a Köz-Hasznáért Mozgalom képviseletében

„Tisztelt csőcselék és idióták! Miniszterelnökünk köszöntött így minket! Én egy nagyon dühös nyugdíjas vagyok! Jövőt szeretnék a gyermekeimnek. Itthon. Nagyszülő vagyok. Rendes oktatást és biztos jövőt szeretnék az unokáimnak. Társ vagyok. Életem párjával békességben és nyugalomban szeretném leélni az életemet. Beteg vagyok. Normális működő egészségügyet szeretnék. A kórházba nem meghalni, hanem gyógyulni szeretnék bemenni. Állampolgár vagyok. Olyan kormányt akarok, amely értünk van, nem a klientúrájáért. Magyar vagyok. Szabad, demokratikus országot szeretnék. Élni szeretnék, itthon, büszkén, szabad akarattal, szabad véleménnyel, szabadon döntve a sorsom felől.”

Az este utolsó felszólalója, Farkas Andrea a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára volt, aki a közalkalmazottak kiszolgáltatott helyzetéről beszélt.

farkas
Farkas Andrea, Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének titkára

„A rabszolgatörvénnyel négy és félmillió munkavállaló és alkalmazott sorsát határozták meg. Nélkülünk döntöttek, rólunk. A kormányt úgy tűnik, nem érdekli, hogy mit akarnak, és mit bírnak a magyar emberek. Összefogás kell szakszervezeti szinten, valódi egyeztetés kell a kormánytól, nem látszat érdekegyeztetések. Ha összefogunk, az a siker, ne hagyd, hogy rólad döntsenek nélküled, szólj bele a döntésekbe, szerveződj, élj a jogaiddal. És szombaton, legyünk sokan Budapesten!”

Kiemelt kép: Ambrus Dóra/Szegedi Civil Háló

Hozzászólások