Talán nem meglepő, hogy az egyik leggyakoribb plasztikai beavatkozás a mellimplantátum műtét. Éppen ezért fontos tudni, hogy az operációt követő fél évben, az esetek több mint 50 százalékánál jelentkezik az úgynevezett “mellműtét utáni fájdalom szindróma”. A probléma ugyan az összes mellműtét esetén kialakulhat – emlőeltávolításnál, mellnagyobbításnál és egyéb korrekcióknál –, ám a kutatások többsége főleg az implantátum utáni szövődményeket vizsgálja.
Mégis, hogyan képes egy mellkasi vágás ennyi idő után is komplikációt okozni? Miért olyan nehéz a diagnosztizálás? Vajon a mellimplantátum mérete vagy maga a vágás felelős a panaszokért? Az alábbi összeállításban többek között ezekre a kérdésekre is választ ad Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza.
Milyen trauma érheti a testet egy mellműtét során?
Bár maga a vágás mérete nem túl nagy és a műtét utáni felépülés is viszonylag gyors – ezért azt gondolhatnánk, hogy a szervezet könnyen regenerálódik –, viszont az implantátum behelyezése során sérülhetnek az izmok, az idegek vagy akár a kötőszövet is. Ezek a sérült részek nagy mértékben befolyásolják a tüneteket, és azok megjelenési idejét.
Ezek a leggyakoribb sérülések
Direkt idegi sérülés – a tünetek azonnal, a műtét után jelentkeznek
A műtét következtében több ideg direkt sérülése is bekövetkezhet. A panaszok miatt ez viszonylag könnyen diagnosztizálható, a legtöbb esetben spontán gyógyulás várható.
Indirekt idegi sérülés – a tünetek akár hónapokkal később is kialakulhatnak
Ideg körüli hegképződés esetén nem közvetlen sérülés okozza a problémát – a hegesedés miatt alagút vagy szűkület alakulhat ki az ideg körül.
Kötőszöveti sérülés – a tünetek hónapokkal, sőt akár évekkel később is jelentkezhetnek
A mellkasunkon a kötőszövet úgy viselkedik mint egy szűk búvárruha. Rátapad a mellkas izmaira, a bordákra, a hátizmainkra és követik testünk mozgását. Miután bekerül az implantátum, nem csak az izmok helyzete változik meg, hanem a vágás következtében kialakult hegek akadályozzák a kötőszövet megfelelő működését. Ilyen esetben célzott terápia szükséges, hiszen meg kell keresni a hegesedés pontos helyét.
Mikor jelentkezik fájdalom?
- Okkal gondolhatnánk, hogy minél nagyobb az implantátum, az annál nagyobb terhet jelent a testnek és annál több tünet jelentkezhet, viszont ezt az összefüggést a szakértők nem tudták igazolni.
- Az implantátumot helyezhetik az izom alá vagy az izom fölé. Egyes vizsgálatok szerint ez utóbbi eljárás nagyobb eséllyel vezet krónikus fájdalomhoz.
- Egy 2017-es tanulmány során 2000 olyan nőt figyeltek meg, akik mellműtéten estek át. Az orvosok azt tapasztalták, hogy azok a hölgyek, akik a műtétet követő lábadozási időszakban erős fájdalmat tapasztaltak, a beavatkozás utáni két évben krónikus panaszokról számoltak be.
Ezért nehéz felismerni
Sokszor nehéz összefüggést találni a karfájdalom és a mellkasi heg között, főként ha évekkel korábban történt a beavatkozás és eddig nem voltak panaszaink. A tünetmentes hetek, hónapok azt a látszatot kelthetik, hogy a műtét jól sikerült, ráadásul a kórházban is csak a lábadozási időszakra adnak felvilágosítást.
De mégis mire kell felkészülnünk, milyen tünetek jelentkezhetnek?
- Megváltozhat a bőrérzékelés vagy érzéketlenséget tapasztalhatunk a mell környékén.
- A mellbimbó túl érzékeny lehet.
- Vállfájdalom alakulhat ki.
- Zsibbadhat vagy fájhat a karunk.
- Nyak-, fej-, derékfájás, szédülés jelentkezhet.
- Szegycsontfájdalmat is tapasztalhatunk, amely kisugározhat a hónalj területére.
Gyorsabb regenerálódás
A műtétet követően, a sebgyógyulás után az egyik legfontosabb feladat, a hegkezelés és a mellkas, valamint a vállöv mobilitásának fenntartása. Utóbbi kettő azzal támogatja a gyógyulási folyamatot, hogy megelőzi az izmok túlfeszülését.
Ám minden kezelést, így a hegek masszírozását is csak akkor lehet elkezdeni, ha azok már kellően begyógyultak – erre a műtét után legalább két hetet kell várni.
Masszírozás lépésről, lépésre
Kettő vagy több ujjal enyhén nyomkodjuk meg a heget és a környező területet, majd így folytassuk:
- Végezzünk finom, körkörös mozdulatokat a heg vonala mentén. A körök kerületének át kell ölelnie a heg mindkét oldalát.
- Nagyon óvatosan masszírozzuk hosszában a heget, előre-hátra.
- Ezután szintén hosszanti irányban, lassan haladjunk a heg egyik oldaláról a másikra – ezáltal a heg és a környező szövetek egészét masszírozzuk.
Érdemes tudni, hogy a hegesedést elősegítő krémek benedvesítik és rugalmasan tartják az adott területet. Naponta két-három alkalommal, körülbelül 10 percig ajánlott masszírozni a heget – kivétel, ha fájdalmas vagy gyulladt az érintett rész. Hat hónapig érdemes folytatni a kezelést.
Fontos! Nem szabad masszírozni a heget, ha még varratok vannak benne, vagy begyulladt! Amennyiben a panaszaink nem múlnak, akkor feltétlenül keressünk fel egy manuálterapeutát, gyógytornászt vagy gyógymasszőrt!
A cikk szerzője
Olosz József
vezető gyógytornász, manuálterapeuta
